Adománygyűjtés

Benefaction
Spendenaktion

Hol is kezdhetném, mindent leírni szörnyű lenne, talán szégyen is. Mivel sajnos mindenre nincs se lehetőség, se az idejüket nem szeretnénk időtlen ideig rabolni, ezért talán mindjárt a közepén kezdeném. A nevem István, Magyarországon élek. Párommal szeretnénk új életet kezdeni. Minden rosszat magunk mögött hagyni, és egy új életbe belevágni.

Csak néztem régen a tv-ben, hogy kimennek családokhoz, építenek nekik új házat, legyen hol lakniuk, míg őket nyaralni küldik. Csodáltam azokat, akik tudnak adakozni, és meg is teszik azoknak, akik erre rászorulnak. Mindegy, hogy milyen nemzetiségű, vallású az ember, egy életet megérdemel mindenki. Sajnos eddig ebből nem jutott ki. Sokszor azt gondoltam ez minden csak nem élet. Volt, hogy olyan helyen laktam, ahol télen nem volt fűtés, a víz is belefagyott az üvegbe, volt, hogy áram sem volt. Volt olyan időszak, hogy a napi ételért dolgoztam reggeltől estig. Túl sok volt az olyan időszak, hogy a pillanatnyi megélhetésért kellett küzdenem, míg más előrébb jutott, addig nekem nem lett semmim. Nem lett házam, nem lettek bútoraim, amire leülhetek, nem lett tv-m amit nézhetek. Ahol lakunk, csak ideiglenes, utána mi lesz, még nem tudjuk. Ha boltba mentem nálam a vásárlás legtöbbször kimerült a pékárunál, mert tovább nem jutottam.

Már annyira megszoktam ezt, hogy talán már ez a normális számomra, viszont egy ideje együtt élek a párommal, szeretnénk gyereket, szeretnénk egy új életet. Eléggé nyomasztó életünkben azonban ez csak saját otthonban vállalható, ahol nem kell hiteltől rettegni, hogy elviszik a gyerek feje felől az otthont. Nem miattam, miattuk. Egy gyereknek nem mondhatom, hogy nem lesz fűtés, és hogy szorítsd magadhoz az üveget, ha felolvad a víz akkor ihatsz, ha szomjas vagy. Nem egy palotát szeretnék nekik nyújtani, csak egy otthont, ahová van hova hazatérni. Saját erőből azonban képtelen vagyok, nincs lehetőségem, hiszen minden nap a napi megélhetésért küzdök, és ez sem mindig sikerül.

Havi 22 ezer forint (=76 EUR, vagy 61 GPB, vagy 96 USD ), ennyi az amit be kell osztani a családban. Legtöbbször sírásra fakasztó a helyzet, de megállom, hogy ne lássák rajtam a csüggedést. Vannak már segítőtársaim, akik anyagilag ugyan nem, de technikailag tudnak segíteni, számlát nyitottunk, lefordítják angol nyelvre, német nyelvre, létrehoztak egy üres weboldalt, hogy képeket tudjanak feltölteni, mire is kerül felhasználásra a befolyt adományok összege. Minden adományozó hozzáférhet majd az általuk nyújtott életünkhöz, látva hogy nemes célra lett felhasználva. E-mail, ahová a beérkező e-maileket lefordítják, és a válaszunkat továbbítják. Ez már magában nagy segítség, hiszen reményt ad, hogy kitörjünk innen. Minden adományozó hozzájárul ahhoz, hogy új életet kezdhessünk, ami élet is lenne végre, sőt, a gyermek, amit szeretnénk, ezáltal kicsit az ő gyermekük is valahol, hiszen e nélkül egy új élet nem születhetne nálunk, sajnos. Minden egyes adománnyal valami megújul.

A lehetőség egy jobb életre, ami nem luxus, csak élet, hogy hazatérve a munkából gyermek várjon otthon, akivel még ha fáradt is vagyok, de leülhetek játszani, mert van kivel. Hát nem ez az élet? Az emberek többségének ez olyan természetes, hogy sokan észre sem veszik, mekkora kincs van a birtokukban. Amit szeretnénk, vidéken egy kis ház, ahol élhet a családunk, ahol a kertben megterem a konyhára való. Fa, amiről leszedhető egy kis gyümölcs. Talán egy kis kemence az udvaron, a kenyérsütéshez, hogy önellátók legyünk. Ha mindez összejön, akkor csinálhatnék egy kútfúrógépet, azzal megkereshetném a betevőt, eltartva a családot.

Kérem segítsenek hogy ne csak álmok legyenek ebből, legyen ez valóság. Vannak, akiknek 5 USD, 10 EUR, 20 GPB nem nagy összeg. Elárulom, nekünk ez a jövő lenne. Sok kicsiből is megvalósulhat egy nagy álom. Nálunk Magyarországon, jelenleg, és előreláthatóan a közeljövőben sem jutnánk előbbre, mert nincs se pénzünk se lehetőségünk a kitörésre. Ez az, amit önök megadhatnak. Kérem, aki tud, segítsen, akár anyagilag, akár azzal hogy továbbküldi, hiszen lehet hogy olyan személy kapja meg, aki már tud segíteni, és a továbbküldéssel már hozzájárul ahhoz, hogy talán sikerüljön. Akármekkora segítséget szívesen fogadnánk, és csak sajnálni tudom, hogy az apró pillanatok, az örömkönnyek nem láthatóak sem rajtam, sem a páromon, amikor esetleg valaki segítsége célhoz ér nálunk. Valami pici, valami kis apró jót mindenki tehet az életében, talán épp ez lenne az.

Eljött az idő hogy rászorulunk, és kérjük tegyék meg amit tudnak értünk, hogy otthonná változzon a nyomor. Köszönjük előre is, még azt is hogy olvassa. Kérem, aki tud segíteni, az alábbi bankszámlaszámra tegye meg akár magánszemély, akár vállalkozó:

IBAN: HU20 1177 3463 0068 0145 0000 0000

BIC (SWIFT) Kód: OTPVHUHB

 

Készítettünk egy videót arról, hogy mi az oka a segítségkérésnek, és annak, hogy adományokat várunk.

A videó elérhető az alábbi linken is:

https://www.youtube.com/watch?v=Jn7NZuFqKzw&feature=youtu.be

 

 

---

 

Where could I start if writing down everything would be dreadful maybe even embarrassing. Since unfortunately there isnt a chance to talk through everything nor do I want to waste your time forever perhaps I will start in the middle of the things.
My name is Istvàn, I live in Hungary. My partner and I would like to start a new life. Leave everything bad behind, and have a go with a new life. I saw on TV a while ago that they go out to families, build them new homes to have somewhere to live while they send them away on holidays. I admired those people who can give and actually do it for those that are in need.
Whatever nationality or religious beliefs a person follows everyone deserves a life. Sadly I didnt get any of that. I often thought this was everything but life. There was a time I lived in a place with no heating in winter, the water froze in the glass and at times there was no electricity either. There were times when I worked for my daily meal from morning to evening. There were too many times I had to fight for momentary livelihood. While others took a step forward I had nothing. I didnt have a house, I didnt own furnitures, something to sit on, a television to watch . Where we live is temporary, what comes next we dont know yet. I got so used to this that maybe this is normal to me however Ive been living my fiancé for a while now, wed like to have children, wed like to start a new life. In our gloomy lives though this could only happen in our own home, where we dont have to be scared of the mortgage and that there wont be a roof above our kids. Not for me, for us. I cant tell a child there wont be heating or to hold on to the glass firmly and when the ice melts you can drink if youre thirsty. Im not trying to give them a palace, just a home where youre always welcome. Out of my own power though I am incapable of doing this, I dont have an opportunity since I struggle with everyday living and even that doesnt always go well. 22 000 Ft a month =(€76,  £61 or $96) is the budget of a family. Most of the time this situation is mournful but I stand up and dont show exasperation. I have helpers who although cant help me financially but they help me technically. We opened an account, they translated this to English and German, they made a website to upload photos to show what the incoming money is use for. Ever donor will have access to our lives given by them to see it was used for noble intentions. E-mail, where the incoming e-mails will be translated and answered. This is already a big help on its own, it gives us hope to break out from this. Every donor consents to our new lives that would actually be a real life. In fact, the child that we dream of would partly be their child because sadly he couldnt be born without them. With every benefaction things renew. The opportunity for a better life which isnt luxury, just life. To have your child welcome you when you get home from work, to play with him even when youre tired because you have him. Isnt that life? For the majority of the people this is so natural that a lot of them dont even notice how big of a treasure they own. What we would like is a little house in the countryside where we could live and food could be produced in the garden.  A tree that can be harvested. Maybe a furnace in the yard to bake bread just to be self-sufficient. If all this came true I could build a water well driller to get my living and support my family. Please help me make my wish come true and not just live on like a dream. Here in Hungary at the moment and in the foreseeable future  we wouldnt be able to get far because we dont have money nor chance break out of this life. That is what you could give. I would like to ask you if you can please help either financially or just by sending this on as maybe this could reach to a person who is able to help, youre helping by forwarding this because youre consenting to our success. Even a small donation would make us delighted. I can only be sorry that the happy moments, the tears of happiness cant be seen when perchance someones help gets to us.  Everybody can show a tiny little goodness in their lives and maybe this would be it. The time of need has come and we ask you to do what you can do for us to cancel out distress by a happy home. Wed like to thank you in advance even just for reading this. Anyone who can help please send your donations to this bank account:

IBAN: HU20 11773463 00680145 00000000

Wo kann ich beginnen? Es wird fruchtbar, alles abzuschreiben, vielleicht Scham auch. Leider sind auf Alles keine Möglichkeit und keine Zeit, deshalb würde ich in der Mitte beginnen. Meine Name ist István, ich lebe in Ungarn. Mit meiner Lebensgefährtin möchten wir eine neue Leben anfangen. Wir möchten alles Schlecht hinter uns lassen, und möchten wir eine neue Leben anfangen. Ich habe im Fernsehen gesehen, daß sie zu den Menschen gehen, und sie bauen ihnen neuen Häusern, während die Menschen im Urlaub sein.

 

Ich bewunderte die Menschen, wer können spenden und geben, und helfen sie jenem, wer bedürfen. Das ist egal, daß sie welche Nationalität und Religion haben; alle Menschen können eine beste Leben bekommen. Leider, wir haben dieses noch nicht. Vielmal habe ich gedacht, daß dieses nicht Leben ist. Ich habe in einer Wohnung ohne Heizung und Strom gewohnt, das Wasser ist in der Flasche gefroren. Vorgekommen ist, daß ich einen Teller Speise gearbeitet habe. Zu viel Zeiträume sind in meinem Leben, wann ich muß für meinen alltäglicher Unterhalt sorgen. Ich bin nicht vorwärt gekommen, ich habe nichts. Ich habe kein Haus, keine Möbels, kein Fernsehen, usw. Ich sehe nur, daß andere Leute Alles haben.

Wo wohnen wir, ist nur einstweilig, danach werden wir wo wohnen, wissen wir es noch nicht. Im Lebensmittelgeschäft können wir nur ein Brot täglich kaufen. Wir angewöhnen uns es schon, für uns is es normal.

Aber leben wir zusammen seit zwei Jahren, wir möchten bald ein Kind, und eine eigene Wohnung, wo können wir unser Kind erziehen.

Es is sehr erdrückend für uns. Wir möchten ein eigene Wohnung, wir möchten einen Kredit nicht aufnehmen, weil wir uns nicht vor dem früchten möchten, daß wir und unser Kind auf den Straße geraten. Ich wünsche es nicht nur für mich, deshalb für unsere Familie!

Ich kann meinem Kind nicht sagen, daß in unserer Wohnung keine Heizung ist, wenn sie/er friert sich. Ich kann meinem Kind nicht sagen: „Du sollst die Flasche zu dir drücken, wenn das Eis schon tauen, dann kannst du trinken.”

Wir möchten nicht ein Schloss kaufen, nur ein kleines Haus. Wir möchten ein warmes Heim, wo sind wir in Sicherheit, und wohin können wir nach Hause kommen.

Jetzt schon kämpfe um unseren Trämen, aber es ist sehr schwerig. Ich habe keine Möglichkeiten, daß ich zurzeit ein Heim für uns schaffen.

Jetzt bekommen wir insgesamt monatlich 22.000 Forint (76 EUR, 61 GBP, 96 USD). Dieser Betrag ist sehr wenig, hieraus lebt man unmöglich. Über den Zustand möchte ich oft weinen, aber ich möchte nicht, um meine Lebensgefährtin es nicht zu sehen.

Ich habe schon Mithilfers, die für uns probieren helfen. Sie öffnen für uns ein Konto, und sie übersetzen unsere Problem auf Deutsch und Englisch. Sie machen eine Webseite, darum können Sie sehen, worauf geben wir Ihre Spende aus. Hier finden Sie bald viele Bilder auf unserem Leben. So alle Spenders können sehen, daß wir ihre Geld auf edelem Ziel anwenden. Wir machen schon eine E-mail Adresse, wohin können Sie für uns Briefe senden. Es ist schon große Hilfe, es kann für uns eine bißchen Hoffnung geben. Der Mensch denkt – Gott lenkt.

Alle Spenders tragen bei, daß wir ein neues Leben beginnen können, daß wir für unsere Kind ein warmes Heim schaffen können. Ohne Ihre Spenden können wir dieses Leben nicht schaffen, weil wir jetzt keine Möglichkeiten in Ungarn haben.

Wir möchten eine Möglichkeit ein neues Lebens. Wir möchten nicht Luxus, nur ein einfaches Leben. Wir möchten ein Kind, wem können wir Alles geben, mit wem können wir nach der Arbeit spielen. Es ist das Leben, gell? Wir wünschen auch. Für viele Leute ist es natürlich, aber wir haben es noch nicht.

Wir möchten ein kleines Haus auf dem Land, wo können wir in dem Garten Obst und Gemüse anbauen. Vielleicht baue ich auf dem Hof einen Ofen, worin kann ich für meine Familie Brot backen. Später möchte ich ein Unternehmen abfertigen, und damit sorge ich meiner Familie Unterhalt.

Hilfen Sie, bitte, daß es nicht nur ein Traum ist! Es sollte die Wirklichkeit sein! 5 USD, 10 EUR, 20 GBP sind nicht große Geldsumme, aber wir werden unsere Zukunft bedeuten! Viel Wenig geben ein Viel.

Wenn Sie Möglichkeit haben, hilfen Sie für uns, bitte! Ob mit Geld, ob mit weiter senden! Wenn Sie dieses Video weiter senden, haben Sie schon für uns geholfen!

Für uns ist wenige Hilfe auch große Hilfe! Wer der Pfennig nicht ehrt, ist des Talers nicht wert.

Die Spenden warten wir auf der folgenden Kontonummer:

IBAN: HU20 1177 3463 0068 0145 0000 0000

BIC (SWIFT) Kód: OTPVHUHB

Ungarn

Wir machen ein Video, das unter diesem Link eingesehen werden kann:

https://www.youtube.com/watch?v=Jn7NZuFqKzw&feature=youtu.be